<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Sors, akit nem nevezünk a nevén</provider_name><provider_url>https://hapinesske.cafeblog.hu</provider_url><author_name>hapinesske</author_name><author_url>https://hapinesske.cafeblog.hu/author/hapinesske/</author_url><title>&quot;A Mintanő&quot;</title><html>&lt;div style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;Azt gondolom, hogy a legnagyobb bizonyíték egy nőnek, ha egy másik nő
átveszi a szokásait. Amennyiben így van, akkor a mintanő egy igazi
egyéniség. &lt;span&gt;&nbsp;&lt;/span&gt;&lt;br&gt; &lt;br&gt;
A minap azon kaptam magam, hogy feltűnt valami. A kolléganőm, akit
eddig olyan ruhában még nem láttam, csinos cipőben, ingben,
szövetnadrágban jött dolgozni. Előtte való nap tárgyalási napom volt és
ilyenkor a kötelező viselet valamilyen blúz, elegáns szoknya, vagy
nadrág. A szoknya azért nem a kedvencem, mert valójában nem mutatja meg
a viselője szabását, a lábai formáján kívül elrejti az idomokat.&lt;br&gt; &lt;br&gt;
Nem preferálom az ilyen ruházatot, mert egész nap kényelmetlen. Néha
azonban, főleg, ha jó formában van az ember, egészen izgalmas is tud
lenni az, ha az autóból a szépen mutató, a széken való üléstől még nem
gyűrött ruhát kémlelik. Ruhát. Persze. Ez a téma is megérne egy misét.&lt;br&gt; &lt;br&gt;
Szóval a kolléganőm ilyen ruhába jött az &quot;engem követő&quot; napon. Egy
asszisztensnek aztán tényleg tök mindegy, hogy miben áll sorban a
postán vagy éppen milyen anyagú blúzban emeli fel a telefont.&lt;br&gt; &lt;br&gt;
Én aznap előadásra mentem (amolyan kamara által előírt kötelező progi)
és ilyenkor farmert viselek általában, valamilyen un. &quot;sportosan
elegáns&quot; felső viselettel és ezt azon a napon egy fából készült
divatnyaklánccal ékesítettem. Na ezt a napot is követte egy másik
munkanap. Kollegina hasonló anyagból és mintázattal rendelkező cuccban,
nyaklánccal a nyakában jelent meg a munkába álláskor.&lt;br&gt; &lt;br&gt; A viccet
az jelentette már, amikor előadtam neki, hogy én csak gumikesztyűben
mosogatok, mert félek, hogy kiszárad a bőröm, és ezt követően
valamelyik reggel gumikesztyűvel jött.&lt;br&gt; &lt;br&gt; Korábban felhúztam
magam emiatt, mert az egyetemen is volt egy lány, aki szinte már
idegesítően utánozott, nulla egyénisége volt. Ha nekem volt 1000 db
táskám és vettem egy 1001.-et, akkor másnap ő is, ha hupilila cipőt
vettem, hamarosan ő is olyanban köszönt, ha új telefont vettem, ő is
lecserélte és persze ugyanolyanra, mint az enyém....&lt;br&gt; &lt;br&gt; Ma
azonban örülök, ha ilyen jelenséget tapasztalok, mert a férfi mást lát
a nőben, a férfi képes a legrondább nőnek is bókolni, ha elakar érni
valamit. (Oké, oké kinek mi a ronda.)&lt;br&gt; &lt;br&gt; A szavakkal ellentétben azonban sokkal nagyobb nyomatékkal bír, ha egy NŐ a fent megjelölt módon cselekszik. &lt;/div&gt;</html><type>rich</type></oembed>