{"version":"1.0","provider_name":"Sors, akit nem nevez\u00fcnk a nev\u00e9n","provider_url":"https:\/\/hapinesske.cafeblog.hu","author_name":"hapinesske","author_url":"https:\/\/hapinesske.cafeblog.hu\/author\/hapinesske\/","title":"Hivat\u00e1s","html":"
Az \u00fcgyv\u00e9deknek meg van az a \"kiv\u00e1lts\u00e1ga\", hogy megv\u00e1logathatj\u00e1k -\npersze kezdetben nem teszik meg, \u00e9s sokan k\u00e9s\u0151bb sem, mert h\u00e1t ugyeb\u00e1r\na p\u00e9nznek szaga van - azt, hogy milyen \u00fcgyeket v\u00e1llalnak el. Abban az\nirod\u00e1ban, ahol \u00e9n dolgozom kevesebb peres \u00fcgy van, mint \u00e1ltal\u00e1ban lenni\nszokott, de az\u00e9rt akad.

Sokat kopott az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gem, most m\u00e1r fel tudom venni a p\u00f3kerarcot, b\u00e1r n\u00e9ha m\u00e9g leesik.

A mai napon ism\u00e9t meger\u0151s\u00f6dtem abban, hogy ezt a hivat\u00e1st nekem tal\u00e1lt\u00e1k ki.

\nSz\u00f6rny\u0171, de van olyan eset, amikor az elveimmel homlok egyenest\nellent\u00e9tesen elj\u00e1r\u00f3 \u00fcgyfelet kell k\u00e9pviselnem. Elolvastam az akt\u00e1t,\nmelyet a f\u0151n\u00f6k\u00f6m el\u00e9m t\u00e1rt \u00e9s im\u00e1dkoztam, hogy miut\u00e1n meg\u00edrtam az\nellenk\u00e9relmet, ne nekem kelljen elmennem benne t\u00e1rgyalni. M\u00e1r az\nellenk\u00e9relmet is \u00fagy \u00edrtam meg, hogy belek\u00e9pzeltem magam az \u00fcgyfelem\nhely\u00e9be, raktam ide, tettem oda a dolgokat a fejemben, de sehogy nem\n\u00e1llt a kezem arra, hogy mellette \u00edrjak. \u00c1tk\u00f3doltam az agyam \u00e9s meg\u00edrtam.

\nMa elj\u00f6tt a t\u00e1rgyal\u00e1s napja, h\u00e1t persze nekem kellett mennem. Nekem\nbojt\u00e1rk\u00e9nt nincs meg a fent megjel\u00f6lt \"kiv\u00e1lts\u00e1gom\", nem vagyok szabad\nsem anyagilag, sem erk\u00f6lcsileg, nem mondhatom azt, hogy kifordul a\ngyomrom az \u00fcgyt\u0151l \u00e9s nem vagyok k\u00e9pes megcsin\u00e1lni.

Megfogtam\na tal\u00e1rom \u00e9s elindultam, az iroda \u00e9s a b\u00edr\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 100\nm\u00e9ter van, de most azt szerettem volna, ha sohasem \u00e9rek oda. K\u00f6zben azt\nk\u00edv\u00e1ntam, hogy az \u00fcgyf\u00e9l ne j\u00f6jj\u00f6n el, ott volt.

Elhat\u00e1roztam, hogy mindent megteszek \u00e9s f\u00e9lreteszem szem\u00e9lyes meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem \u00e9s gusztusom.

\nBel\u00e9ptem a t\u00e1rgyal\u00f3terembe, azt\u00e1n annyira megviselt az ellenf\u00e9l\nszem\u00e9lyes el\u0151ad\u00e1sa, hogy amikor \u00e9n kaptam sz\u00f3t, 5 percig nem tudtam\nmegsz\u00f3lalni. A b\u00edr\u00f3 k\u00e9rdezte, hogy j\u00f3l vagyok-e, mert levert a v\u00edz, nem\nkaptam leveg\u0151t. Az \u00fcgyf\u00e9l but\u00e1n n\u00e9zett r\u00e1m, hogy mi\u00e9rt nem sz\u00f3lalok\nmeg.

\u00c9s azt\u00e1n valami \u00e1tkattant az agyamban, gondoltam, ez a\nmunk\u00e1d, vonatkoztass el, megtudod csin\u00e1lni. Megcsin\u00e1ltam. Olyan\nperbesz\u00e9det mondtam, hogy leesett az \u00e1lla a Tisztelt B\u00edr\u00f3s\u00e1gnak.

\nKij\u00f6ttem a b\u00edr\u00f3s\u00e1gr\u00f3l \u00e9s m\u00e1r nem, mint eszk\u00f6z viselkedtem, a lelkem\nvisszaker\u00fclt a hely\u00e9re, mert addig am\u00edg a t\u00e1rgyal\u00e1s folyt, addig\nkihelyeztem, kik\u00fcldtem az ajt\u00f3 el\u00e9, hogy kint v\u00e1rakozzon, mert f\u00e1jt\nvolna neki, amit hallott volna odabent. A karom, az ajkam l\u00e9lek n\u00e9lk\u00fcl,\ng\u00e9pk\u00e9nt, paragrafusautomatak\u00e9nt funkcion\u00e1lt akkor, csakis kiz\u00e1r\u00f3lag az\nelm\u00e9m ir\u00e1ny\u00edtotta.

Mert az \u00fcgyfelem ig\u00e9nye jogos volt, de nem igazs\u00e1gos. <\/div>","type":"rich"}